Bővülhet az EU-ban engedélyezett felvásárlások száma- az Európai Bíróság felülírta a fúziókra vonatkozó versenyhatásteszt gyakorlatát


Írta : Villányi Viktória

 

Az Európai Unió Törvényszéke 2020.május 28-i ítéletében megsemmisítette az uniós versenyhatóságként működő Európai Bizottság határozatát, amely megtiltott volna egy nemzetközi telekommunikációs társaságok közt tervezett ügyletet, a Telefónica UK versenytársa, a Hutchison 3G UK általi felvásárlását. Az ítélet jelentős hatással lehet az Unió területén tervezett tranzakciókra: felvásárlásokra, összeolvadásokra és az uniós szabályozás szerint összefonódásnak minősülő, más társaságban fennálló irányításszerzésre irányuló ügyletekre is. Az ítélet nem csak a telekommunikációs szektort érinti—átfogóan módosítja az unió korábbi, versenyhatásteszt alkalmazására alapított ítélkezési gyakorlatát, az enyhébb tesztfeltételek miatt a tagállamok körében bővülhet az engedélyezett tranzakciók száma.

A hazai piacot tekintve az elmúlt években a Digi és az Invitel, korábban pedig a Magyar Telekom Nyrt. és ViDaNet fúziója került a Gazdasági Versenyhivatal terítékére—a Digi ügyében jelenleg is folyik hatósági eljárás. Az európai fúziókontroll alapja, a versenyhatásteszt alkalmazása módosulásával pedig a jövőre nézve alapvetően változhat minden tagállami versenyhatóság, így a GVH gyakorlata is. A tiltott tranzakciók köre az Unió Törvényszéke által újfent kialakított gyakorlat szerint jelentősen szűkülhet, szabad utat adva olyan ügyleteknek is, amelyek a korábbi gyakorlat szerint versenykorlátozó hatásuk miatt az Európai Bizottság szűrőjén fennakadtak volna. A hosszadalmas vizsgálati eljárás, a szigorúbb bizonyítási mérce viszont várhatóan növeli a tervezett fúziók kapcsán felmerülő eljárási költségeket.

Az ítéletben ugyanis az Unió Törvényszéke első alkalommal fejtette ki részletesen az oligopol piacokon tervezett, cégek közti tranzakciók versenykorlátozó hatásának vizsgálatára alkalmazott versenyhatásteszt (SIEC-teszt) pontos alkalmazására vonatkozó feltételeket. A teszt korábbi alkalmazása alapján a Bizottság eddig megtilthatta olyan fúziók létrejöttét is, amelyek a néhány szereplős, oligopol piacon tényleges piaci dominanciát nem, de azzal egyenértékű, jelentős versenykorlátozó hatást váltott volna ki. A Törvényszék új értelmezésében azonban tisztázza, mi minősül a SIEC teszt szerinti, piaci dominanciával egyenértékű, jelentős versenykorlátozó hatásnak.  

Az Uniós hatósági gyakorlat felülvizsgálatára az Egyesült Királyságban működő mobiltelefon-hálózat szolgáltatók közül két cég által tervezett felvásárlás kapcsán került sor.  A Bizottság a vizsgálatot követően nem engedélyezte a Hutchison 3G UK mobiltelefon-hálózat szolgáltató és a Telefónica UK közti, 10 milliárd euro értékű ügyletet mert álláspontja szerint a felvásárlás komoly versenykorlátozó hatást fejtett volna ki az Egyesült Királyságban érintett mobiltelefon hálózat szolgáltatói piacon.

A  Bizottság három versenykorlátozó hatást vizsgált: 1) a felvásárlás az oligopol, négy szereplős telekommunikációs piacon a jelentős piaci szereplők számát háromra csökkentené, ez várhatóan árnövekedéshez és a szolgáltatások minőségromlásához vezetne 2) az összeolvadás nemcsak a hálózatszolgáltatók közti versenyt korlátozná, hanem a piacon létrejött két hálózatmegosztó megállapodást is negatívan érintené, a három szereplős szolgáltatói piacnak kitett  másodlagos szolgáltatók (Vodafone UK, EE UK) gyengébb alkuhelyzetükből kifolyólag kevésbé lennének érdekeltek a fejlesztésekben 3) az összeolvadás kiszolgáltatná, gyenge alkuhelyzetbe kényszerítené a másodlagos,  virtuális hálózatszolgáltatókat is (pl. a Virgin Media vagy a Tesco Mobile).  A Bizottság elutasította a fúziót tervező két cég javaslatait a fenti problémákra vonatkozóan, azzal, hogy a versenykorlátozó hatásból eredő károkat nem enyhítené egyik megoldás sem megfelelően. A Bizottság korábbi gyakorlata szerint legalább négy nagy piaci szolgáltatónak működnie kell egy-egy uniós tagállam területén a verseny fenntartásához, ha a tervezett ügyletből kifolyólag egy szolgáltató “kiesne”, a Bizottság vétója elkerülhetetlen volt—eddig.

A fúziókontroll eljárást szabályozó uniós rendelet (a Tanács 139/2004/ EK Rendelete) eredeti célja a versenykorlátozást vizsgáló mérce szigorítása volt. Korábban ugyanis a Bizottság nem tilthatta be olyan fúziók létrejöttét, ahol az új cég nem foglalt el a piacon domináns helyzetet, akkor sem, ha az ügylet egyébként jelentős versenykorlátozó hatást eredményezett az új erőviszonyokkal szembesülő piacon. A szabályozás nem volt elég hatékony, mert bár kiszűrte a dominanciához kapcsolódó koordinált versenykorlátozó hatásokat (pl. áremelés, minőségromlás, új versenytársak piacra lépésének megakadályozása) nem nyújtott védelmet a dominanciához nem köthető, egyoldalú versenykorlátozó hatásokkal szemben (pl. a többi versenytársra kifejtett hatás csökkenése és az összeolvadó felek közti, jelentős versenyhatások megszűnése).  A 2004-ben kiadott rendelet ezért új mércét, a SIEC tesztet vezette be, ami alapján a Bizottság betilthatta olyan, oligopol piacokon tervezett ügyletek létrejöttét is, amelyek során a felvásárlással/összeolvadásal létrejött cégek domináns pozíciót nem, de annak hatásával egyenértékű jelentős versenykorlátozó hatást viszont eredményeztek volna az új erőviszonyokkal szembesülő piacon.

A SIEC teszt alkalmazásának pontosítása azonban egészen 2020 júniusáig váratott magára: az Unió Törvényszéke a Telefónica felvásárlásának ügyében fejtette ki először részletesen, hogy mit ért “jelentős, piaci versenyt korlátozó egyoldalú hatások” alatt. Egyoldalú hatásoknak minősül együttesen 1) az összeolvadó felek korábban egymásra kifejtett, jelentős piaci versenyhatásának megszűnése és 2) minden más versenytársuk irányába kifejtett versenyhatás csökkenése. A Törvényszék kifejtette, hogy a SIEC teszt szerint nem minősülhet tiltott ügyletnek az, amely önmagában csak a többi versenytárs irányába csökkenti a versenyhatásokat, hiszen így minden fúzió tiltottnak minősülne. A két, felvásárlást tervező cég esetében leszögezte, hogy bár az érintett piacon korábban több szegmensben is közeli versenytársként működtek, nem fejtettek ki egymásra olyan meghatározó versenyhatást, amely jelentősebb lett volna a többi egyéb piaci szereplővel folytatott versenyüknél. Ennek hiányában csak a többi versenytársukra vonatkozó hatásuk áll fenn, az pedig önmagában nem meríti ki az egyoldalú versenykorlátozó hatás feltételeit, ezért a tervezett felvásárlás a SIEC teszt szerint nem minősül tiltott ügyletnek. A Törvényszék vizsgálatában megcáfolta azt is, hogy a fúzió jelentősen érintené a hálózatmegosztást és a másodlagos virtuális szolgáltatókat, mivel a Hutchison mindösszesen 0-5% részesedéssel bírt a hálózatszolgáltatói piacon, így kiesése nem befolyásolná jelentősen sem a hálózatmegosztó megállapodásokat, sem a virtuális szolgáltatók működését.

A teszt alkalmazásának pontosítása mellett a Törvényszék szigorúbb bizonyítási mércét is felállított, a SIEC tesztben vizsgált tényezőket nem elég valószínűsítéssel alátámasztani, megfelelő mennyiségű adattal és kiterjedt vizsgálattal kell igazolni, ahogy azt is, hogy a versenykorlátozó hatás közvetlenül érinti a piacot. A közeljövőben ezért várható a vizsgálati eljárás költségeinek növekedése és az eljárás időtartamának hosszabbodása is. Amennyiben az Európai Bizottság nem értene egyet a Törvényszék ítéletében foglaltakkal—eddig csupán az jelezte, hogy az ítélet elemzését sürgős ügyének tekinti—az ítéletet az Európai Bírósághoz címzett fellebbezésében két hónapon belül megtámadhatja.