’Háttérből fenyegető veszély’ azaz érdemes odafigyelni, mert gyakoribbá váltak a törvényességi felügyeleti eljárások

Az üzleti élet sodrásában gyakran figyelmen kívül hagyott adat- és információszolgáltatási kötelezettségek, látszólag csekély súlyúnak tűnő mulasztások - például cím- vagy kézbesítési megbízott változásának bejelentése, vagy éves beszámoló közzététele - súlyos szankciókhoz vezethetnek. Cikkünk az alábbi összefoglalóban mutat rá, hogyan előzhető meg az adott céget akár teljesen váratlanul érő bírósági szankció.  A törvényes működés a cégek zavartalan működésének elengedhetetlen feltétele, 2020-ban pedig nő a törvényességi felügyeleti eljárások száma.

1. A cégbíróságok működése 2019-ben és idén: kevesebb cégbejegyzés, gyakoribbá váló ellenőrzések?

A koronavírus okozta gazdasági visszaesés és a második hullámtól való félelem is kihat a céginformációs mutatókra, visszaveti a cégalapítások számát, de változást hozhat a tavalyi évhez képest a társaságok gazdálkodásához és működéséhez kapcsolódó változások tekintetében is. A cégbíróságok tevékenységét ez annyiban érinti, hogy a cégalapításokhoz és módosításokhoz, vagyis a szervezeti, működési vagy gazdálkodási kérdésekhez kapcsolódó bejegyzési eljárások száma csökkenőben van, az ügyforgalom így a hivatalból indított ellenőrzések, a törvényességi felügyeleti eljárások irányába tolódik. A törvényesen működő cégek ez alatt az időszak alatt proaktívan, önellenőrzés lefolytatásával előzhetik meg az eljárások lefolytatását, ehhez nyújthat segítséget a bpv Jádi-Németh Ügyvédi Iroda társasági jogi praxisának tapasztalt ügyvéd csapata. A törvényes működés feltételeit, és a már eljárás alá vont cégekre tekintettel a társaság törvényes működését helyreállító lehetőségeket, a következő pontokban vázoljuk fel.

2. A törvénytelenül működő cégekre “lesből fenyegető veszély”: a hivatalból indított eljárás

Ügyvédi irodánk idén gyakran tapasztalja, hogy törvényességi felügyeleti eljárás alá vont cégek vezetőit váratlanul éri az érkező bírósági végzés - mert nincs tudomásuk a cég működésének jogszerűtlenségéről. Ha maga a cég (vezetője, könyvelője, vagy más érintett személy) sem tud róla, a cégbíróságok mégis honnan értesülnek a mulasztásról? A kulcs a hatósági nyilvántartások folyamatos ellenőrzésében rejlik, ugyanis a cégek gyakran azért kerülnek felügyeleti eljárás alá, mert elmulasztottak egy adatváltozás-bejelentést vagy a NAV részére éves beszámolót közzétenni. A cégbíróság a cégtörvénynek megfelelően, hivatalból köteles törvényességi felügyeleti eljárást indítani, ha nyilvántartásában, eljárása során a hiányt vagy jogszerűtlenséget maga észleli. Tudomást szerezhet hatálytalan adatokról, vagy éppen a Ptk. szerint az adott cégformára kötelező előírásnak már meg nem felelő létesítő okiratról, melyre változásbejegyzési eljárás során lesz figyelmes. A cégbíróság akár informatikai rendszerének jelzése alapján is értesülhet arról, hogy a cégjegyzékbe bejegyzett adat hatálya lejárt, vagy az adott társasági funkciót betöltő, a cégjegyzékbe jegyzett természetes személy elhunyt. Hivatalból jár el akkor is, ha egyébként külső bejelentés alapján szerez tudomást a cég törvénytelen működéséről, de a bejelentő maga nem kezdeményezhet törvényességi felügyeleti eljárást, mert nem felel meg (akár jogi érdeke, összeférhetetlenség, vagy egyéb okok alapján) az előírt feltételeknek. A hivatalból induló eljárások esetkörét a Cégtörvény 76. § részletezi.

3. Teendők a törvényességi felügyeleti eljárás megelőzésére

A törvényességi felügyeleti eljárás indításának komplex feltételeit a Ctv. 74. § (1) határozza meg, de egy cég jogszerű működésének belső ellenőrzéséhez figyelembe kell vennie az adott cégformára vonatkozó komplex feltételrendszert, melyet a Ptk. rendelkezései, a számviteli törvény (2000. évi C. törvény), és a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény határoz meg., Egyúttal arra is felhívjuk a figyelmet, hogy a cég gazdálkodását illetően a törvényességi felügyelet nem terjed ki gazdasági-célszerűségi szempontok felülvizsgálatára, kizárólag az adó-és számviteli törvényben előírt beszámolók letétbe helyezése, kötelező közzétételek ellenőrzésére. A cégbíróság a Ctv. 74 §. (1) szerint a céggel szemben a következő esetekben indíthat törvényességi felügyeleti eljárást:  

  • Ha a létesítő okirat vagy annak módosítása, illetve a cégjegyzékbe bejegyzett adat a bejegyzést megelőzően már fennálló ok folytán törvénysértő;
  • a cégjegyzékbe bejegyzett adat a bejegyzést követően keletkezett ok miatt törvénysértő;
  • a létesítő okirat vagy annak módosítása, illetve a cégjegyzék nem tartalmazza azt, amit a cégre vonatkozó jogszabályok kötelezően előírnak;
  • a cég a működése során nem tartja be a szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, illetve a létesítő okiratában foglaltakat;
  • a törvény a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását kötelezővé teszi.

4. Ha megtörtént a baj: lehetőségek a törvényes működés helyreállítására

Ha a cégbíróság az adott cég mulasztását észlelve a céggel szemben megindította a törvényességi felügyeleti eljárást, a cégeknek továbbra is lehetősége van a cégbíróság, NAV vagy más hatóság felhívásában kikötött határidőn belül pótolni a hiányzó adatokat, beszámolót, vagy egyéb kötelező módosítást eszközölni a törvényes működés helyreállítására.

Praxisunkban pozitív tapasztalat, hogy az eljárás alá vont cégek a teljesítéssel az esetek nagyobb részében egyrészt elérik a törvényességi felügyeleti eljárás megszüntetését, zavartalanul folytathatják üzleti tevékenységüket, másrészt az illetékköltségekkel járó kiadásukat is csökkentik, hiszen a kötelező illetéknek csak 10%-át kötelesek megfizetni.  

Azonban súlyos következménnyel számolhat az a cég, amely a törvényességi felügyeleti eljárás során előírt határidőben nem teljesíti a cégbíróság felhívásában foglaltakat.  Ilyen esetben a cégbíróság elrendelheti a cég kényszertörlését, a NAV törölheti a cég adószámát. A cég a kényszertörlési eljárás alatt már nem folytathatja tovább üzletszerűen gazdasági tevékenységét. Amennyiben egy cég esetlegesen nem ért egyet a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásában hozott határozattal, kényszertörlést elrendelő végzéssel, úgy ezekkel szemben jogorvoslattal élhet.

5. Vége a türelmi időnek: novemberben folytatódnak a felfüggesztett kényszertörlési eljárások

A cégbíróságok október 31-ig még felfüggesztik a folyamatban levő kényszertörlési eljárásokat egy májusban hozott, a koronavírus-járvány gazdasági hatásait enyhíteni hivatott kormányrendelet értelmében. Ez alatt a féléves türelmi idő alatt a cégbíróságok nem rendelhették el az eljárás alatt álló, törvénysértően működő cégek megszüntetését sem. Október végéig bezárólag tehát az érintett cégek időt nyerhettek, hogy helyreállítsák törvényes működésüket, rendezzék a cégbíróság- vagy adott esetben a NAV - irányában fennálló adatszolgáltatási, számviteli jellegű elmaradásaikat, és ezzel orvosolják a cégük kényszerű megszüntetéséhez vezető helyzetet.